Zuhanás

Megbéklyózza testem egy érzés,

szívem az, mi bilincsbe zár;

Legbelül még érzem, hogy élnék, 

de valami van, mi annyira fáj...

Megbéklyóz az életem,

hisz tudom, hogy hazudok:

hazugság, hogy élek,

s tudom: majd a mélybe borulok.

Zuhanás közben kibontom szárnyamat,

de minden része ólom már;

ordítanám sorra az igazat,

de szavamnak senki nem hisz tán.

Ólomszárnnyal zuhanok,

zuhanok a mélybe...

Bilincseim kibontom,

de ennyi volt... Már vége...